.png)
Könnyű megtalálni egy könyvvel a közös hangot, ha hozzád hasonlóan az összes szereplő fordítva van bekötve. Érdekes kommunikáció jött létre közöttünk, kérdések és válaszok nélkül. A könyv ismerte a kérdéseimet, én pedig a válaszokat, és fordítva. Hálát adok a sorsnak, hogy végül valahogy mindig megtalálnak a jó könyvek. Egy pillanat alatt eloszlatta bennem a reggeli ébredés utáni magány keltette érzést, vele együtt egy igazán értékes következtetést levonva: de jó, hogy nem vagyok egyedül!
Amikor 1956 október végén egy kora reggel Gróth István kilépett a házuk kapuján, egy tank állt vele szemben. István azonnal visszafordult a házba a sapkájáért meg a sáljáért. Tudta, hogy Budapesten történelmi szelek fújnak, mert azok a szelek már fújtak egy ideje a belvárosban. Csakhogy ő egy kicsivel kijjebb lakott a külvárosnál, és a Báthory utcába érkező szeleket aznap reggel szokatlanul hűvösnek találta.
Ez a sajátos, szarkasztikus humor, amivel a saját életem is jócskán át van itatva, azonnal megfogott magának. Olvasás közben egy olyan közegbe csöppentem, ahol valami fura oknál fogva otthon éreztem magam. Annyira jó volt tökéletesnek kikiáltott világunk kifordított, mégis valós oldalát látni; még ha humorba ágyazva is, azt sugallva: ilyen nem létezik, nem is létezhet! De még mennyire, hogy igen! Elő a mai kortárs szemlélő móddal, le a szemellenzővel, félre a rózsaszín cukormázzal, lépjünk túl az idillen, és csöppenjünk bele valami újba, ami felráz, ami új színt ad és telítve van élettel! De annál több komikus fordulattal és kinyilatkoztatással az élet nagy igazságairól.
Imádom, hogy a karaktereknek nincs hazudva álomalkat, zsenialitás, nincsenek különleges képességek és hirtelen meseszerű fordulatok, a szereplőket az élet sodorja mindig az éppen aktuális fejezetig, ahol csetlésük-botlásuk mosolyt csal az arcomra. Rain Arlender, a maga frissességével meghúzva egy határvonalat, egyensúlyozva a realitás és az abszurditás mezsgyéjén, meséli el ezt a skót családregényt. A végére pedig kiderül, melyik oldalra billen át a mérleg nyelve.
Lendületes, gördülékeny, letehetetlen. Kifejezetten élveztem, bár rögtön az első oldalon egy pillanatra meghökkentett Aurora karaktere, és felsejlett előttem a tarthi Brienne alakja. Mivel szeretem az ilyen meghökkentő dolgokat, boldogan olvastam tovább: ekkor már érezhető volt, hogy jó barátságba keveredünk mi ketten. A szereplőket lehet szeretni, nem szeretni, de határozottan egyedi személyiség mindegyik, együtt egy egészet alkotnak, összetartoznak, éppen úgy, ahogy egy családot elképzel az ember. Kedvesek, utálatosak, idegesítőek, élettel teliek. A Rattray család sem mentes konfliktusoktól, de van egy hatalmas titkuk, ami összetartja őket, és ettől válik morbiddá a helyzet.A következő hetekben azért kapott Adamtől egy málnapiros vázát, tele pipacspiros porcelántulipánokkal, meg egy könyvet, jajvörös bőrkötésben.– Nem tudom, miről szól – mondta kissé zavartan Adam, amikor átadta. – De olyan szép a színe.Aurora kinyitotta a könyvet. Kémiatankönyv volt, oroszul, egy professzor írta egyetemi hallgatók számára. Aurora elolvasta az első mondatot, és a névelőket mind értette belőle.
A befejezéssel kapcsolatban: vártam. Valami hasonlót vártam, mert nem tudtam kevesebbet elképzelni - és beérni sem kevesebbel - azok után, amit Adam elsőre összehozott: hát megcsinálta másodszor is Estella közreműködésével. Egy kis csavarral.
Aki azt hiszi, hogy a falusi kakas hajnalban kukorékol, azt ezen a ponton felvilágosítanám, hogy téved. A falusi kakas, az egész nap kukorékol, némelyek még éjjel is, és szarnak a népmesékre, mert sose olvastak egyet se.A Rattray whiskyhez hasonlóan ez a könyv is egyedi recept alapján készült, a morbiditással tuningolt humor a legfőbb alapanyaga - ez az élet igazi esszenciája. Utánozhatatlan és megismételhetetlen. Überelhető? Rain Arlenderből simán kinézem, a Rattrayk számára sem volt lehetetlen.
Megjegyzés magamnak: bár eddig sem kóstoltam whiskyt, de egy ilyen élmény után biztosan nem mernék kockáztatni!
Köszönöm a Syllabuxnak és az Y-team-nek, hogy olvashattam ezt a könyvet! Fantasztikus volt!
***
KÖNYVADATLAP
***
Rain ArlenderAz élet esszenciálja
Regény|Családregény|Angol humor
222 oldal
Syllabux Kiadó
„Természetkedvelő munkatársat keresünk. Magánytűrés kötelező, nagy láb előny.”Egy ilyen álláshirdetést olvasva jobb, ha az ember menekül. Aurorának azonban nincs sok választása – kénytelen belevágni.
Munkaadója egy whisky lepárlót üzemeltető skót család. Munkahelye a szabad mező: se állatok, se növények, semmi valódi tennivaló. Munkaeszköze – és egyetlen hű társa – egy pár óriás méretű gumicsizma. Aurora dolga pedig, hogy a vidéket járja, és sejtelme sincs, miért fizetik.
–
„Már Rain Arlender első regényét, az Y-t is imádtam, de ezt olvasni olyan élmény, mintha Roald Dahl és P. J. Wodehouse társaságában poharazgatnék egy skót kastély kertjében, miközben úgy repkednek körülöttünk a történetek, mint a kések, vagy mint az éjjeli lepkék egy üveg kivilágított Rattray Old Garden Malt whisky körül.” Kemény Zsófi, író, slammer
–
„Izgalmas, meglehetősen telt, lecsengése erős, karcos, mint egy jól eltalált blend.” Horváth Dániel, a Budapesti Operettszínház művésze
Munkaadója egy whisky lepárlót üzemeltető skót család. Munkahelye a szabad mező: se állatok, se növények, semmi valódi tennivaló. Munkaeszköze – és egyetlen hű társa – egy pár óriás méretű gumicsizma. Aurora dolga pedig, hogy a vidéket járja, és sejtelme sincs, miért fizetik.
–
„Már Rain Arlender első regényét, az Y-t is imádtam, de ezt olvasni olyan élmény, mintha Roald Dahl és P. J. Wodehouse társaságában poharazgatnék egy skót kastély kertjében, miközben úgy repkednek körülöttünk a történetek, mint a kések, vagy mint az éjjeli lepkék egy üveg kivilágított Rattray Old Garden Malt whisky körül.” Kemény Zsófi, író, slammer
–
„Izgalmas, meglehetősen telt, lecsengése erős, karcos, mint egy jól eltalált blend.” Horváth Dániel, a Budapesti Operettszínház művésze