.png)
Az olvasás számomra élethosszig tartó szerelem, nem tudok elképzelni jobb ajándékot egy könyvnél, vagy pihentetőbb kikapcsolódást az olvasásnál. Hatéves korom óta járok könyvtárba és a kötelezők elolvasása sem okozott problémát. Legtöbbször. Olvasok papíralapú könyvet és van olvasóm is, kölcsönzök könyvet és vásárolok is. Szoktam olvasni a szabadban és a fotelemben, elalvás előtt az ágyban vagy a szőnyegen hasalva. Imádom felfedezni az új könyveket, vagy csak úgy véletlenül rábukkanni valami régi történetre. Akárhogy is, a megfelelő könyv mindig megtalál engem. De hogy van ez másoknál? Hogyan találják meg a könyveiket, vagy a könyvek hogy találnak rájuk? Talán egy könyves blogger véleménye hatására szívesebben olvasunk? Ebben a cikkben azt vizsgáltam, milyen hatással van a közösségi média az olvasásra, a témában pedig megkérdeztem néhány ismerősömet, barátomat, többnyire Wattpados és Molyos felhasználókat, aki voltak kedvesek a kérdéseimre válaszolni. Ezúton is köszönöm az együttműködésüket.
A napokban egy ügyintézés során láttam valakit, amint a Trónok harcát olvasta, amíg várakozott. Gyűrött, megviselt példány volt, de felüdítő érzés, mert már hosszú ideje nem tapasztaltam ilyet. Pár éve még gyakori volt, hogy tömegközlekedés közben egy-két utas kezében könyv volt, de ezt már egyre ritkábban tapasztalom. Ez az élmény vetette fel bennem, hogy vajon többet, vagy kevesebbet olvasunk-e az utóbbi időben?
Digitális tartalmaktól a klasszikusokig
Szinte kivétel nélkül az összes megkérdezett válaszából az derült ki, hogy igazából élethelyzet függő, mikor mennyit olvasunk. Ha másra helyeződik a fókusz az életünkben, kevesebb könyvet veszünk a kezünkbe, kevesebb idő jut olvasásra. Gyermekvállalás, egy új munka, betegségből való felgyógyulás - ez mind teljes embert kíván, és amíg a megváltozott körülmények miatt új szokásokat nem tudunk kialakítani, az olvasás háttérbe szorul, mégis mindig visszatérünk hozzá. Ugyanakkor van, aki éppen gyermekvállalás mellett kezdett többet olvasni, mert számára ez jelent folytonosságot, jelenlétet, egyfajta kapaszkodót. Van olyan is, akinek egyszerűen lételeme az olvasás, minden élethelyzetben megtalálja a megfelelő olvasnivalót:
"Olvasni jó, informálódni szintén. Ha érdekel valami, öt cikket is keresek róla, hogy megnézhessem a több különböző nézőpontot, emellett az olvasás számomra menekülés is egyben."
A könyvvásárlással kapcsolatos kérdésemre kapott válaszok már jobban körvonalazódnak. A többség megjegyzést tett arra, hogy egyre kevésbé engedhetik meg maguknak az új könyvek vásárlását.
"Nekem is véges a pénztárcám sajnos, és a könyvárak már így is a plafont verik. [...] Egy ideje kissé szkeptikusan állok az új megjelenésekhez, sokszor előre félek, hogy csalódást fog okozni, így sokkal gyakoribb, hogy inkább a klasszikusokhoz nyúlok."
Sokan vannak úgy, hogy inkább könyvtárba járnak, vagy e-bookot olvasnak és csak azokat a könyveket veszik meg, amik tényleg tetszettek, amiket többször is elolvasnának, illetve szeretnék a könyvespolcukon látni. A kortárs írók könyveitől való félelem több válaszadónál is felmerült, ezért sokkal óvatosabbak a vásárlásnál, szívesebben kölcsönzik ezeket a könyveket, még mielőtt pénzt áldoznának rájuk. A rossz tapasztalatok legtöbbször onnan erednek, hogy sok könyves blogger mainstream irodalommal foglalkozik, kiadók által sponzorált könyveket magasztalnak egekig és bizony nem mind arany az, ami fénylik. Bár a mainstream irodalom a teljes irodalom nagyon kis százalékát teszi ki, az értékeléseket látva a könyves oldalakon még mindig működőképes a szemfényvesztés.
Főszerepbe került a tudatos vásárlás
A teljesség kedvéért megjegyzem, kaptam olyan választ is a kérdésemre, ahol az olvasó elismerte, hogy vásárol borító és hype alapján. Bár bizonyos esteknél könnyen elcsábulhatatunk, egyre jellemzőbb, hogy a megemelkedett árak miatt kevesebb könyvet teszünk a kosárba, miután tisztáztuk magunkban, hogy tényleg akarjuk-e.
"De sajnos sokszor döntök borító alapján, illetve hype alapján is. Nem jó taktika, de ha valami tetszik, de úgy érzem nem lesz kapós, akkor megvarom (akár evek) hogy leakciozzak.. de se nem insta, se nem booktok, se nem hirdetés nem befolyásol. Inkább a youtuberek."
Az olvasók, akik nemcsak a mainstream könyveket kedvelik, valójában nem sokat adnak az influencerek véleményére vagy ajánlásokra; szeretnek maguk meggyőzödni arról, hogy a könyv, ami felkeltette az érdeklődéséüket, valóban megüti-e a mércét, amit egy könyvnek állítottak. Az ezzel foglalkozó értékelőoldalakon, például a Molyon vagy a GoodReadsen hasonló statisztika figyelhető meg: a százalékos arány teljesen más képet mutat az olyan könyveknél, amiket a közösségi média felkapott, akár pozitív, akár negatív értelemben. Tehát hiába a #bookstagram és mostanában leginkább a #booktok, úgy tűnik, a legtöbben nem ezen ajánlások alapján választják ki olvasnivalójukat. Sokkal jelemzőbb az írók és kiadók iránti hűség. Egy kedvenc író könyvét ajánlások nélkül is gondolkodás nélkül megvásárolják, mert a név már magában garanciát jelent a rajongó számára.
"Ha számomra ismeretlen az író, akkor nézek fülszöveget, ha tetszik, nézek értékeléseket, illetve van 1-2 könyves kreátor, akit követek, ha véleményezték már, akkor megnézem. Volt már példa, hogy egy videó alapján néztem utána egy könyvek, de nem jellemző."
"A vásárlásban nem befolyásolnak hirdetések, csak olyat veszek meg, amit már olvastam vagy kedvenc sorozatom folytatása, ritkán kedvenc szerzőm olyan könyvét, ami egyik környékbeli könyvtárban sincs meg (ezeket általában használtan)."
"Nem érdekel semmi, csak a fülszöveg tényközlő része. A marketing nem befolyásol. A hirdetés nyilván nem őszinte, így nem is mérvadó. Tartalomgyártókat nem követek sehol. A saját ízlésemet, preferenciáimat saját magamnál jobban nem ismeri senki."
Meglepetésként ért és megmelengette szívemet az egyik válaszadó, aki a tudatosság alatt megemlítette a környezettudatosságot is. Ez a fajta szemlélet ismét a könyvtárbamjárás felé tereli az olvasót, ami szerintem nagyon jó irány. Talán kevesebb könyv végezné a kukában, és bár most a könyvkiadók ellen beszélek, a kevesebb könyv nyomtatása kisebb terhelést is jelentene a környezetnek. Talán megoldás lenne a tudatosabb könyvkiadás is, de ez a pont sokkal összetettebb, mint hogy jobban bele tudjak mélyedni. Mindenesetre örvendetes, hogy gondolkodunk a kérdésen és felmerül bennünk, hogyan találjunk alternatívákat arra, hogy az olvasással is csökkenthessük karbonlábnyomunkat.
"Kevés könyvet veszek, többnyire ha szeretnék valamit, akkor azt kérem szülinapra, karácsonyra, ilyesmi. Vagy, amit gyakran szoktam még, hogy könyvtárból kölcsönzök, ha érdekel valami, ha pedig itt nincs meg, akkor könyvtárközi kölcsönzésben megkérem. Ez elég pénztárcakímélő megoldás, illetve környezettudatosabb is szerintem."
Az új irányok kedvezően hatnak az olvasásra, de magára az írási folyamatra is. Még gyerekcipőben jár ez a jelenség, és bár már volt több próbálkozás is, inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel, egyre több olvasó érez késztetést, hogy a kedvenc íróját támogassa. Maga a Patreon egy eléggé nehéz terep, de akad néhány eset, ami reménykedésre adhat okot a kezdő íróknak.
"A legtöbb könyvet a könyvtárból kölcsönzöm ki. Jellemzően azt vásárolom meg, ami kedvenc és többször szeretném elolvasni, különösen a magyar szerzőket, mert úgy érzem, hogy ezzel tudom támogatni az írói munkájukat. Egy kedvencemet Patreonon is támogatom és ott olvasom a készülő könyve fejezeteit."