.png "Edith Eva Eger: A balerina")
Felkavaró olvasmány a túlélésról, reményről és kitartásról, Auschwitz borzalmairól. Egy lányról, aki először azért menekült meg a halál markából, mert táncolt Mengelének. Későbbi döntései pedig segítették, hogy túlélje mindazt, amit csak kevesen. Az élet diadala a krematóriumok kéményének árnyékában, Hitler mészárszékének borzalmában.
Ma életben maradtam. Holnap szabad leszek.
A regény előtörténete
A balerina történetét egy másik könyvben ismertem meg: Edith Eva Eger: A döntés című memoárjában olvastam először arról, hogyan vesztette el szüleit és hogyan élte túl Auschwitzot, azzal a különbséggel, hogy ott történetének folytatását is megírta. A balerina a fiatalabb generációnak szól, nekik adja át az üzenetet, tanít arra, hogy ne legyél áldozat, több információt tartalmaz, jobban fókuszál a fiatal Edith érzelmeire, kapcsolatára a családjával.. Bárhogy bánik veled a világ, ne add fel, mert talán épp a következő perc, óra vagy nap hozza el számodra a megváltást. Mindig csak a mát kell túlélned, a holnap új lehetőségeket tartogathat számodra. Talán sokára jön el az a holnap, de mindig eljön, ha van erőd kivárni. Az élet M&M's cukorkái hamarosan a te tenyeredbe hullanak. Ez a te döntésed.
Bár a bizonytalanság hozzátartozott az auschwitzi rettenethez és kínzáshoz, és mindennap azon kellett gondolkodnunk, nem ez-e az utolsó napunk, kíváncsivá is tett. A haláltáborban a reményem megmentett, akárcsak a mohó kíváncsiságom: Mi történik legközelebb?
Sok helyen tapasztalok előítéletet a holokauszt témában írt könyvekkel szemben. Sokan érzik úgy, csak hatásvadász történetek, egy olyan téma meglovagolása, ami garantálja az író sikerét. Nem tudom, ki milyen indokkal áll neki egy ilyen történet elbeszélésének, de azt hiszem, érdemesebb olyan történeteket választani, amit olyan ember írt, aki közvetlenül tapasztalta meg a szörnyűséget. Garantáltan beléd fog égni. Nem tudom, hogy a fájdalmam vagy a dühöm az erősebb, amiért mindez egyáltalán megtörténhetett. Azt sem, hogy Hitlerre vagy azokra az emberekre vagyok dühös, akik hagyták, hogy megtörténjen. A múlton már nem lehet változtatni, de ezek az elbeszélések itt maradnak mementóként és talán el is érik a céljukat.
Család, szerelem, Auschwitz
Nem könnyű elolvasni ezt a történetet, akkor sem, ha már volt egy sorvezetőm, A döntés. Ez az ifjúsági (YA) változat ugyanúgy kendőzetlenül tárja elénk azokat az eseményeket, amiket a fiatal Edit átélt, de egy kicsit bővített kiadásban. Tényszerű, nyers megfogalmazásával tárja elénk az eseményeket, bemutatva családja hétköznapjait, mesél arról, hogy tornászként az olimpiára készül, hogyan hiusulnak meg álmai, majd elvezet Auschwitzig. Nem kíméli az olvasót, nem szépít. Sokszor tömör mondatokkal mesél, ránk bízva, hogyan érezzünk. De azt is elmondja, hogy egy ilyen helyzetben az ember mibe kapaszkodhat. Az egyik legszebb szimbólum számomra a szardíniás doboz, amit a vöröskereszttől kapnak, de nincs mivel felbontaniuk. Mégis sikerül vele megmenteni az életüket. A legmegrázóbb jelenet, mikor hazatérve Kassa utcáin sétálva egy nő odaszúrja neki, hogy nem kellett volna hazajönnie.
A múltat soha nem tudom megváltoztatni. De egy életet megmenthetek: a sajátomat. Azt, amit most élek, ebben a becses pillanatban.
A felfoghatatlan
Az, amit ember ember ellen képes elkövetni. Széttörni álmokat, elárulni a barátait, szomszédait, csatlakozni egy olyan eszméhez, ami életeket követel. Felfoghatatlan, hogy ilyen sok emberben van vérszomj, rosszakarat, bosszúvágy vagy éppen gyávaság. Milyen könnyen hátat lehetett fordítani ezeknek a szerencsétlen embereknek, csak mert sárga csillagot viseltek. Görcsösen kerestem a segítő akaratot ebben a történetben, de csupán egy eldobott levelet fúj a szél a kiürített Kenyérmező járdáján, amit majd valaki megtalál és postára ad. Titokban, mikor senki sem látja.
Edit túlélte a haláltábort, férjhez ment, új életet kezdett, aztán megint átélte az üldözöttséget. Végül az USA-ban telepedett le, kemény munkával kereste meg a kenyerét, majd középkorú nőként úgy döntött, beül az iskolapadba és tanulni fog. Nemzetközileg elismert pszichológus lett, a poszttraumás stressz szindróma specialistája, hogy másokon segíthessen. Dönthetett volna másként, de úgy döntött 90 évesen, hogy itt hagyja a világnak ezt a történetet, hogy segítsen mindazoknak, akiknek szüksége van rá. Edit ma 97 éves, csodálatos nőnek tartom, hosszú, tartalmas élet áll mögötte, látta a pusztítást és úgy döntött, hogy ő építeni fog. Önmagát és másokat.
Az a döntésem, hogy olyan jól funkcionálok, ahogy csak tudok, hogy arra teszem fel az életemet, hogy másoknak segítsek, és minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megemlékezzem a szüléimről, és azon dolgozom, hogy a haláluk ne legyen hiábavaló.
***
KÖNYVADATLAP
***
A balerina
Memoár|Ifjúsági|Holokauszt
232 oldal
Open Books
A második világháború idején a tizenhat éves Edit, a tehetséges balettnövendék bekerül a kassai elit leánygimnáziumba és egy olimpiára esélyes tornászcsapatba. Ráköszönt a szerelem is: megismeri Eriket, a mély érzésű, művelt és sportos fiút, akihez azonnal vonzódni kezd. Elkezd tisztába jönni saját értékeivel, nőiségével, érzelmeivel – éli a kamasz lányok egyszerre csodálatos és szorongást keltő mindennapjait, mígnem…a történelem mindent megváltoztat.